HARANGI Mária

1975-ben született Pécsen. 1994-ben a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, 1983-1994 között a helyi Liszt Ferenc Zeneiskola növendéke volt, hegedülni tanult. Az ELTE BTK magyar–francia szakára járt, 1994-1999 között az Eötvös József Collegium tagja volt. A Vakvágány sanzon-zenekarban hegedült és énekelt. 1999-ben drámapedagógus-drámajátékvezető vizsgát tett.  2004-ben rendező diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Szinetár Miklós vezette zenés szakirányú rendezőosztályban. Diplomarendezése a Millenáris Teátrumban bemutatott vígopera, Donizetti Rita című műve volt, szakdolgozatát „A zene fél siker” címmel a zene prózai és zenés színházi alkalmazásainak lehetőségeiről írta.

Az Operaházban két, Szinetár Miklóssal végzett társrendezés (Hunyadi László, Rigoletto) után Gyöngyösi Levente A gólyakalifa című kortárs operájával debütált. A zenés színház több műfajában rendezett. Színpadra vitte a Gianni Schicchit, A trubadúrt (Szeged), a Székely fonót (Debrecen), a Három a kislányt (Veszprém), A sirályt (Thomas Pasatieri kortárs operája, Armel Operaverseny és Fesztivál, New York), továbbá a HOPPart Társulattal rendhagyó Varázsfuvola-produkciót hozott létre Ascher Tamás, Novák Eszter és Selmeczi György alkotótársaként. Nagyszabású, a zenekari és a színpadi teret egybefolyató szcenírozott koncerten keltette életre Kovács János karmesterrel Debussy-D’Annunzio Szent Sebestyén mártíromsága című misztériumjátékát a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekar és a Nemezti Énekkar közreműködésével, operaénekesek, színművészek és kortárs táncművészek részvételével.

2016 májusától az Operaház játékmestere, 2024-től tárvezetője. 2020 őszén Gianpaolo Testoni Fantasio / Fortunio című kortárs egyfelvonásosait állította színpadra a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának Bánffy termében, majd ott rendezett nagysikerű gyermek előadást Petőfi Sándor és Kacsóh Pongrác János vitéze alapján az Operaház Gyermekkara részvételével. A 2024 őszén indult Marton Éva Nemzetközi Operastúdió első osztályfőnöke, színpadi játék tanára.

Klasszikus és a műfajt megújító musicaleket egyaránt rendezett: West Side Story, La Mancha lovagja (Eger), Ájlávjú – de jó vagy, légy más!, A mi utcánk – Avenue Q (Centrál Színház), Csoportterápia, Dögkeselyű (Madách Színház), Vadregény – Into the Woods (Pesti Magyar Színház), Bonnie és Clyde (Margitszigeti Szabadtéri Színpad), valamint a Padlást a tatabányai színház jubileumi nyitó előadásaként vitte színre. Első klasszikus operettjét, a Lili bárónőt 2009-ben rendezte meg Kecskeméten, majd 2010-ben a Mágnás Miskát Zalaegerszegen, 2023-ban pedig A mosoly országát Szegeden. Klasszikus dráma rendezései közül A vágy villamosát (2010) és a Zárt tárgyalást (2011) Székesfehérváron mutatták be. Rendszeresen készít zenés báb-, illetve gyermekszínházi előadásokat is: Álom, álom, kitalálom (Palya Bea); Szarvasok szövetsége – Cantata profana (Veszprém), Világnak világa, Csillagvitéz – Kalandozások Ihajcsuhajdiában, Hideg szív, A holdbeli csónakos, Mosó Masa mosodája – bábanimációst koncertszínház a Veronaki Znekarral (Szombathely), A Hang-villa titka (Székesfehérvár), Pinocchio, avagy volt egyszer egy fadarab - kortárs zenés mese egy színészre és egy klarinétra (Kolibri Színház). A Tovább is van… című előadását több évadon át játszotta nagy sikerrel a HOPPArt Társulat a Nemzeti Színházban, s az előadás az ASSITEJ nemzetközi gyermek- és ifjúsági színházi szövetség különdíját is elnyerte.

2020-ban DLA fokozatot szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori iskolájában. Disszertációját a felsőfokú zenésszínház-rendező szakképzés lehetőségeiről írta. Témavezetője Ascher Tamás volt.

A koronavírus járvány karantén időszaka alatt online élő előadást rendezett a Madách Színház felkérésére Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjából, műfajteremtő újításként a játszó színészek kezébe adva a közvetítő kamerát. Ezt követte a Madách Színház Film-Szín-Játék elnevezésű irodalmi sorozata, melynek harmadik darabjaként megrendezte első filmjét is Gyabronka József főszereplésével. Az Emberszag Szép Ernő munkaszolgálatos naplója alapján készült, és több rangos nemzetközi filmfesztiválon nyert legjobb rendezésért, forgatókönyvért és színészi alakításért járó elismerést.

Férje, Romvári Gergely, rendező, díszlettervező – rendszeres alkotótársa.

Három gyermek édesanyja.